az Üröm Önkormányzata által kezdeményezett „Településrendezési eszközök módosítása” eljárás véleményezési szakaszában – 2020. november

Általános érvényű megállapítás, hogy a településrendezési eszközök javasolt módosításai nincsenek indokolva, alátámasztva, azok szükségessége nincs kimutatva, az elérendő cél nincs se megfogalmazva, se bemutatva, se levezetve, sem a településfejlesztési koncepcióból, sem egy jövőképből, sem más megfogalmazott célhoz nincs hozzárendelve. Mindezek hiányában öncélú, öntörvényű, vélhetően magánérdekeket szolgáló módosítások, amelyek közérdekűsége így nincs igazolva.
A terv vizsgálati részéből hiányoznak alapvető elemek, a munkarész számos ismert és tapasztalható problémát érdemben nem vizsgál; kezelésükkel, megoldásukkal nem foglalkozik, arra javaslatot sem ad.

Ilyen - a teljesség igénye nélkül - a településközpont közlekedése, forgalmi terhelése. Az M0 megépülése nem oldja meg a csúcsidőszakok belső forgalmi túlterhelését, mert az a túlzó és közlekedési infrastruktúra fejlesztések nélküli lakáscélú átsorolások beépítéséből fakad. A közlekedési infrastruktúra főbb szerkezeti elemei azonosak a 30 évvel ezelőttiekkel, miközben a település lakossága megtöbbszöröződött. A lakosság és a háztartások számának növekedése jelenleg is folyamatban van a korábbi elhibázott lakóterület fejlesztési átsorolások során szerzett építési jogok gyakorlásával, és ezek motorizáltsága jóval magasabb az átlagosnál.
Ehhez kapcsolódik a közterületek rossz kiszabályozottsága, az utak mellett a járdák már nem férnek el a közterületen, azok egy részét csak a magántulajdonú telkekre átnyúlva tudta az önkormányzat megépíttetni; így maga a szabályozás vesztette el értelmét.
„Szabályozási vonal: a közterületet és az egyéb nem közterületet elválasztó vonal”
A terv nem foglalkozik a csatorna közmű kapacitás hiányával, és az abból adódó problémákkal, illetve azok megoldásával sem. A probléma mindenki előtt ismert: nagy esőzésekkor évek óta túlcsordul a rendszer és a főközlekedési útvonalon már a csatorna-fedlapokat emeli fel, élet és vagyonveszélyt okozva. Ennek a rendszernek a része a Pilisborosjenői(Cigány)-patak, amelynek állapota szintén rendezetlen, és a mederbe lerakott hulladék miatt lakásokat öntött el. (Az önkormányzati terület feltöltése és ingyenes használata több mint 10 éve nem a településrendezés témakörébe tartozik.)
https://atlatszo.hu/2020/09/09/egy-kofarago-ceg-hulladekkal-toltotte-fel-az-uromi-patakot-azbesztpala-es-tormelek-gatolja-a-viz-utjat/
A településrendezési tervek eredménye egy helyi jogszabály, egy rendelet, amelyben elősegíthetjük és szabályozhatjuk az általunk vágyott környezet megvalósulását. Ennek megfelelően egy remek eszköz arra is, hogy az általunk nem kívánt tevékenységeket ki- és/vagy visszaszorítsuk. Az elmúlt néhány évben Üröm hulladék-nagyhatalom lett, és mások szemetét hordják ide. Hulladékfeldolgozás, leborított építési törmelék, bármi jöhet. https://orszagszerte.atlatszo.hu/elvesztette-hulladekjelleget-a-budapesti-epitkezesrol-egy-uromi-szantofoldre-lerakott-epitesi-tormelek-maradhat/
Ha valami nem szennyező, attól az még szemét marad; a nagyrészt ártalmatlan háztartási hulladékot sem lehet elszórni a természetben. Az egyes területek tevékenységeinek megfelelő szabályozásával mindezek egyértelműen rendezhetőek lennének. Kár, hogy a szabályozás nem élt ezzel a lehetőséggel! https://atlatszo.hu/2019/03/25/rekultivacio-vagy-kornyezetpusztitas-forrnak-az-indulatok-uromon-a-banyafeltoltes-miatt/
A településrendezési terv dokumentumaiból fájóan hiányzik a vizsgálat, a megoldáskeresés az oktatás-nevelési és a kulturális létesítményeket illetően is, miközben mindkét probléma ismert.
Ürömhöz, az ország egyik leggazdagabb teleüléséhez méltatlan a művelődési infrastruktúra: a sokéves tervezés több tízmilliós költsége ellenére sem alakult ki még koncepcionális elképzelés sem a művelődési ház megújítására átalakítására, és az ehhez társuló rendezés sem része ennek az anyagnak.
Az oktatási nevelési intézmények problémája a túlzott és a településfejlesztési koncepcióval is ellentétes lakóterületi fejlesztések gyümölcse. Jelenleg több mint másfélszer annyi tanuló van az iskolában, mint ahány fő oktatására tervezték. A feladat az államé, de hogy hová és milyen iskola lenne jó, azt nekünk kell kitalálni, és a település-rendezési eszközökben rögzíteni. Ha holnap megkapnánk a forrást ennek megoldására, akkor sem tudnánk megfelelő megoldást javasolni a jelenlegi iskola udvarának beépítésén túl. Hasonlóan túlterhelt az óvoda is, itt is a az épület bővítése nélkül növelik a létszámot, akár 20 %-kal is.
Ezen nyitott kérdések megoldásához a vizsgálatok és a közös gondolkodáson túl beépítési lehetőséget is kell tartalékolni, mert a jelenlegi helyszínén sem az iskola, sem a művelődési ház nem oldható meg a mai kor elvárásának megfelelő színvonalon.
A jelenlegi szabályozás azonban nem tartalékol, nem gondolkodik hosszú távon; ha valahol lehetőség nyílik átsorolásra, azt azonnal megteszi, elhasználva ezt a fejlesztési potenciált. Az átsorolás a korábban az M0 csomóponthoz tervezett gazdasági terület kontingensét használja fel, és hoz létre gazdasági területet a szántóföldön, kapcsolódva a meglévő ipari-gazdasági területhez. https://goo.gl/maps/CXvTHytLZXPjVsYCA Miközben ez az országosan védett Ürömi víznyelő gyűjtőterülete és alatta a budapesti vízbázis területe, az annak minőségét biztosító karszttal.
https://orszagszerte.atlatszo.hu/harom-vedett-barlangot-semmisitett-meg-evekkel-ezelott-egy-banyaceg-uromon-most-derult-ki/
A fenti észrevételekre tekintettel kérjük, hogy az erdőterületeket ne csökkentsék, a településrendezési terv vizsgálati munkarészét bővítsék ki a jelzett területekkel, és a településfejlesztési célokat részletezve dolgozzanak ki megoldást a felvetett problémákra. Ezen javaslatok társadalmi egyeztetését követően lehet továbbvinni a településrendezési eszközöket majd rendeleti formában is jóváhagyva. A társadalmi egyeztetéshez Egyesületünk felajánlja segítségét, a lakosság bevonását.
Üröm, 2020. november 18.
Lökkös Attila
elnök

Szalona László
elnök