A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz viszonyítva, mind az európai országok tekintetében igen kedvezőtlen. Halandóság tekintetében az európai uniós tagországok viszonylatában a harmadik helyen állunk. Különösen kedvezőtlen a helyzet az aktív korú férfiakat illetően: az európai uniós országok átlagához képest Magyarországon kétszer annyi férfi hal meg idő előtt (a 25-64 év közötti korcsoportban).
A vezető halálokok és megbetegedések okai közül meghatározó szerepe van az életmóddal kapcsolatos tényezőknek. A korai halálozások különösen a krónikus nem fertőző betegségek esetében kimagaslóak: az összes korai halálozás 50,6 %-a a keringési rendszer betegségeinek, míg 24,6%-a rosszindulatú daganatoknak tudható be. A szív és érrendszeri betegségek kiemelkedően nagy egészségterhet jelentenek mind egyéni, mind társadalmi szinten. Ez a tény a fenntartható fejlődés és a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességnek esélyeit is rontja.
A magyar munkaerő versenyképességét javítja, ha javul az egyének általános jól léte, vagyis életminősége, egészségi állapota. Ezt a javulást az egyének és helyi közösségek szintjén az a szemléletváltozás segítheti elő, melyben az egészségtudatosság egyre nagyobb szerepet kap a mindennapi döntésekben.
A családokat eltartó középkorú 35-55 éves férfiak az egyik kiemelkedő rizikó csoport. A túlzott munkahelyi terhelés, a stressz és mozgásszegény életmód következtében jelentős kockázat a szív- és érrendszeri megbetegedés. Az egészségtelen táplálkozás, a káros szenvedélyek következtében a daganatos megbetegedéseknek is jobban ki vannak téve.